2009. szeptember 26., szombat

Dinivel, egy derűs őszi reggelen...

Helló! Örülök, hogy végre rátaláltam erre az oldalra. Az itt olvasottak után én is kedvet kaptam, hogy leírjam, én hogy vesztettem el. Tudom, hogy ez érdekel téged, titeket. Nem hagylak cserben.

Dininek hívták. Hülye név, mi? De nem láttad őt magát! Ő gyönyörű volt. Sudár termetű, legalábbis hozzám képest, és kisportolt. De nem olyan csúnya szálkásan, amitől hányni kell, ha képen látod, hanem módjával. Ízléssel. Ugyanis versenyszerűen futott még régen.

Ma már csak reggelente kocog, és úgy is ismerkedtünk meg. Én a kutyámat sétáltattam a közeli kiserdőben, ő meg arra futott. Már nem először láttam, és be kell vallanom, hogy mindig megnéztem. Sokszor terveztem is, hogy megszólítom, de bátortalan voltam hozzá. Csak tizenöt éves voltam, gondold el. Ő meg minimum huszonöt. Hát lehet így?

De aznap mákom volt. Eszméletlen mákom. Képzeld, ő jött oda hozzám. Lelassította a lépteit már a kanyarban, és gyalogolt, mire ideért.

Tágra nyitotta hatalmas dióbarna szemeit, az arcomat fürkészte, és úgy kérdezte meg: "Ne haragudj, tudod, hány óra?"

Meg voltam zavarodva, és szólni sem bírtam. Csak álltam megbabonázva, és néztem őt. Azonnal felfogta, mit érzek. Lassan közelhajolt hozzám és szájoncsókolt. Megremegtem. "Most már megmondod?"-kérdezte sokkal kedvesebben. Felkaptam a kezem és dadogva jelentettem neki a pontos időt. Elmosolyodott, megfogta kezemet, és ott, ahol voltunk, lehúzott a puha avarba. "Mindjárt megnyugtatlak" - suttogta.

A szívem a torkomban dobogott, ahogy otthonosan a nadrágomba nyúlt, kihámozta büszkeségemet, és játszani kezdett vele. Előbb a kezével, aztán a szájával is. Azt sem tudtam hová legyek, mire abbahagyta. Akkor lassan felállt, és kibújt a joggingjából.

Gyönyörű teste volt. Álmomban sem láttam ilyen tökéleteset. Lassan visszaguggolt hozzám, és hosszasan csókolózni kezdtünk. Akkor már az én kezem is elvándorolt igéző ágyéka felé. Izmos combja néha megrezzent, ahogy érzékeny pontra tapintottam, de csak folytattam tovább, ő pedig hagyta.

Hamarosan eljött az ideje, hogy a lényeghez lássunk. Kényelmes pozitúrát vett fel az avaron, és tudtam, hogy most belé kell hatolnom. Megtettem, amire gurgulázó hörgés szakadt fel a torkán; a kéj tört utat magának ott.

Hangjától magam is izgalomba jöttem, oh... és bár soha nem csináltam, hirtelen minden működni kezdett annak rendje és módja szerint. Nagyon hangos volt. Folyamatosan nyögött és jajongott, de a gyönyör miatt. Lassan már nekem is fájni kezdett a szerszámom, és éreztem, hogy akkorára dagadt, mint eddig soha még, mikor otthon örültem magamnak.

Ez más volt, ah... mmmmmmmh... irtóra más... Nagyon jó, és oh... utolérhetetlen! mmmmmmmh... tényleg! Nagyon boldog voltam. Csak kűzdöttem és kűzdöttem gyönyörünkért; azért, hogy minél tovább tartson ez a csodálatos álom! ah... fantasztikus! Nem tudom elmondani!

Hirtelen, egyszerre szakadt fel belőlünk az extázis kiáltása, amely után hirtelen egymásraborultunk, és némán hevertünk boldogan, kielégülten. Ő újra mosolyogni kezdett. "Látod, hogy megnyugodtál? Ennyi az egész. Remélem, emlékszel majd rám"- csak ennyit mondott, aztán lassan felöltözött, és továbbkocogva felszívódott a hajnali ködben.

Azóta találkoztunk többször is, és sokkal jobban ismerjük egymást, de néha, reggelenként, amikor felébredek és rátekintek, ugyanúgy látom magam előtt, mint azon a derűs őszi reggelen, amikor először egymáséi lettünk. Nagyon hálás vagyok neki, hogy bevezetett ebbe a csodálatos világba, ahol test testnek feszül, és nemcsak a maga, hanem a másik öröméért! Ennél nincs szebb!

2009. szeptember 19., szombat

Emese születésnapi meglepetése...

Szia, én Emese vagyok, egy vagány kis vidéki lány. Összeszedtem a bátorságom, hogy leírjam neked, hogy vesztettem el én. Jó?

Az én esetem elég szokványos - gondolom. Régen jártam már egy fiúval, csak soha nem volt alkalmunk egymásnak esni. Meg persze mindketten féltünk is egy kicsit a dologtól.

Aztán egyszer úgy alakult, hogy épp a születésnapom volt, apukája meg anyukája viszont elutazott pár napra. Az én őseim sosem engedik, hogy otthon bulit rendezzek, úgyhogy még meg is könnyebbültek, amikor azt hazudtam, hogy az egyik osztálytársnőm megkönyörült rajtam, és nála rendezzük az én "zsúromat". Az a kis zsúr! Képzelheted!

Persze senki nem volt ott kettőnkön kívül. Anyuék úgy tudták, hogy a "lánynak", akihez mentem, nincs telefonja. Abszolút lebukásmentes helyzet, nem?

Péter gyönyörűen feldíszítette a szobát, mire odaértem. Gyertya, tüllök, de még valami extra keleti füstölőt is beszerzett a drága. Ahogy átléptem a küszöböt, már elbódultam. Persze azért magától a helyzettől is. Ó, mmmmmmmh..., hogy milyen erotikus fiú ez a Péter... ah..., jobb erről nem beszélni, mert tényleg egész tűzbe jövök.

Gyorsan megvacsoráztunk, mert mindketten tudtuk, hogy eljött a nap. Tudtuk, hogy mi következik.

Úgy mosogattunk, mint a villám, de Péter már minden kanál és tányér között a nyakamba csókolt. Ezt még sohasem csinálta eddig. Mire befejeztük, már mindketten a plafonon voltunk. Akkor belenézett a szemembe, és lassan húzni kezdett a szoba felé.

A hálóban már meg volt ágyazva. Péter gyengéden lefektetett a takaróra, és remegő kézzel bontott ki ruhácskámból. Magam is úgy reszkettem, mint a nyárfalevél. Tudta, hogy vigyázni kell, úgyhogy nem rohant ajtóstól a házba. Érzékien csókolgatni kezdte a szemérmemet, és egyre jobban tűzbe jöttünk ettől. Teljesen felpörögtem, és hangosan kezdtem nyögdécselni, amitől még jobban felizgult. Ó, oh... oh... azok a hangok, amikkel felelt nekem! Csodálatos szimfóniát játszottunk együtt. Annyira magán kívül volt, hogy elszakította az ingét, ahogy letépte magáról.

Szorosan átölelt, és úgy hozzámbújt, mintha össze akarna nőni a testemmel! De mmmmmmmh... én is így éreztem! Fenemód izgató volt, ahogy nyomult, és a melleimhez dörzsölte erős mellkasát. Ott izgett-mozgott a lábaim között, és egyikünk sem merte elkezdeni az Igazit! Aztán - csak úgy véletlenül - egy kicsit a helyérecsúszott a drága. Ezt mindketten megéreztük, és Péter nem bírta tovább. Felüvöltött, mint a hímoroszlán, és hatalmasat taszított a csípőjén. Nekem könny szökött a szemembe a fájdalomtól, felkiáltottam, aztán zokogva magamhozszorítottam őt, és szaporán csókolgattam, míg ő már ritmusosan vezetett mindkettőnket a csodálatos beteljesülés felé.

Mennyei percekig így maradtunk. A világ egyetlen szapora szívveréssé vált, melynek egyedül mi voltunk boldog részesei. A kéj borzongató hullámverése egyre feljebb óvakodott a gerincemen, míg végül agyamhoz érve hatalmas robbanással tört magának utat bennem a végre megszületett teljes ember; A Nő! Ez volt az a pillanat, amikor Péter is feljutott a csúcsra. Pihegtünk és zokogtunk egymásra borulva, mert tudtuk, hogy ezzel a nappal valami csodálatos kezdődött közöttünk, de be is fejeződött valami, ami talán ezután már hiányozni fog.

Még pár évig együtt voltunk, és megtanultunk egymástól mindent, amit csak lehet. Ő hagyott el, de a mai napig sem tudom elfelejteni.

Na, jó. Itt az ideje, hogy abbahagyjam a történetem leírását, mert kezdek nagyon szentimentális lenni! Nem is tudod, mmmmmmmh... milyen gyönyörű érzés ezekre a csodaszép dolgokra emlékezni. Nagyon élveztem, hogy megoszthattam Veled és az Olvasóiddal a történetemet. Puszillak, te aranyos.

2009. szeptember 12., szombat

Anti első szerelme...

Szervusz, az én nevem Anti. Nagyon hálás vagyok Neked, hogy kiönthetem a szívemet valakinek. Olyan szívszorító élmény volt nekem az első szerelem, hogy mindig csodálatos, ha beszélhetek róla.

Őt Gabinak hívták, és feltűnően magas volt. Imponáló, lélegzetelállító jelenség! Kisfiúsan rövid hajat viselt, és ez izgató ellentétet képviselt egész megjelenésével.

A játszótéren találkoztunk. Mindketten a gyerekeket néztük ott, ahogy gondtalanul szórakoztak. Ő már a padon ült, amikor megérkeztem, és megkérdeztem tőle, hogy szabad-e a mellette lévő hely.

Beszélgetni kezdtünk, és csakhamar úgy éreztük, mintha ezer éve ismernénk egymást. Én, mint gondolhatod szűz voltam egészen addig. Addig a gyönyörű napig. De persze rengeteg pajzán gondolat járt a fejemben, csak ezt még magamnak is nehéz volt bevallanom.

Ő mindent tudott, és mindent megérzett. Átható pillantással méregetett, miközben mindenről szó esett köztünk. Aztán hirtelen elhatározással felállt, és meginvitált a lakására. A lélegzetem is elakadt, de eszem ágában sem volt ellenkezni. Csak a bátorságát csodáltam, hogy nála mindez milyen egyszerű!

Közel lakott, gyalog mentünk odáig. A liftben már odalépett hozzám, és szájoncsókolt. Ez volt a jeladás. Mindent tudtunk egymásról és szándékainkról. Beléptünk az ajtaján, és nem győztem gyönyörködni ízléssel berendezett lakásán. Ez is gyönyörű volt. Előre örültem, hogy milyen szép emlékeim maradnak majd bennem erről a napról.

Már nem kellettek a szavak sem. Az ágyhoz húzott, ott elengedte a kezemet, és vetkőzni kezdett. Magam is remegő kézzel bújtam ki a ruhámból. Csak pár pillanat, és már szorosan összefonódva hemperegtünk az ágyon. Bőrünk forrón lüktetett, ahogy testünk egymáshoz tapadt. Jaj, mmmmmmmh... feledhetetlen érzés!

Hirtelen kibontakozott ölelésemből, négykézlábra állt és felkínálta magát. Remegő kézzel markoltam meg az avatandó szerszámot, és lassan vezettem be a gyönyörök helyére. Sokkal szebb volt, sokkal melegebb, otthonosabb érzés, mint ahogy addig képzelni mertem, ah..., jobb is erről keveset beszélni.

Kezeimmel előrenyúltam, hogy megsimogathassam a mellét. Lassan mozogni kezdtem, míg mindkettőnkben eláradt az utánozhatatlan gyönyör bódító érzete.

Ösztöneim annyira pontosan működtették minden izmomat, mintha örökké csak ezt csinálták volna. Eltaláltam a mértéket és megtartóztattam magam, hogy örömünk minél tartósabb legyen. Ah... ah... oh..., micsoda gyönyörűség volt ölelni őt, birtokolni őt és az övé is lenni! Ó, mmmmmmmh... mennyire hálás voltam neki, hogy bevezetett a legszebb művészetbe, amit csak ember feltalált hosszú idők alatt!

Egyre erőszakosabban vágytam arra, hogy tökéletesen az enyém legyen. Akaratosan ostromoltam a barlangot, ami a tökéletes gyönyör birodalma volt a számomra! Jaj, oh..., mmmmmmmh...! Hogy milyen gyönyörű is a szerelem! Csak szeretkezni, szeretkezni, mindig és minden körülmények között!

Amikor mindketten elkészültünk, újra egymás karjaiba estünk, úgy pihentük ki örömünk édes fáradalmait. Tudtam, hogy soha nem lesz több ilyen gyönyörű numerám, mint amit vele volt alkalmam tölteni! És ez így lett. A mai napig.

Látod, én érzékeny lélek vagyok, meghatódom ma is ezen a szép estén. Sajnos hamar vége lett vele. Elhagyott, mert megismerkedett egy szőke súlyemelőfiúval, de én soha nem fogom elfelejteni. Jaj, mmmmmmmh..., Gabi! Édes Gabi! Azóta nem tudok szabadulni tőled!

2009. szeptember 5., szombat

Andi, aki először egy pornófilmben lett férfié...

Szia, én Andi vagyok, és esküszöm, még nem olvastál ilyen buja, erotikus sztorit, mint az enyém. Pedig az első volt az életemben.

Képzeld, én először egy pornófilmben lettem férfié, akár hiszed, akár nem. Direkt szűz csajokat kerestek, így hirdette az újság! Tizenhat éves voltam, és már engem idegesített a legjobban, hogy minden barátnőm átesett már a tűzkeresztségen, csak én nem! Azonnal jelentkeztem, és megkötöttük az üzletet.

Kovács úr - hívjuk őt így - valami nagykutya a magyar pornószakmában. Egy kicsit testes harmincas úriember, aki olyan szemekkel tud a magamfajta ártatlan lánykákra nézni, hogy önkéntelenül a bugyimhoz kapok, hogy megvan-e még. Esküszöm, lenézi rólunk még ruhán át is!

Persze az akciókat nem ő csinálja. Irtó csinos fiúkat tud összeszedni, azt meg kell hagyni. Hát nekem rögtön kettőt is szerzett! Nem hiszem, hogy rajtam kívül sok lány mondhatná még el magáról, hogy kettővel volt egyszerre először, és ráadásul kamera előtt. mmmmmmmh... az valami csodálatos volt, ahogy elkezdtük.

Engem lekötöztek egy székre, mert az volt a történet, hogy bankrablók szórakoznak el a túszukkal pénzszámolás után. Igen élethűen tudtam sikongatni, mert először a fiúk vetkőztek holt meztelenre. Aztán egyikük hozzám lépett, és a pisztolyával szépen kipattintgatta végig a blúzom patentjeit. oh... nagyon erotikus volt. Még nem tudtam, milyen lesz, de annál inkább futkározott a hideg a hátamon. Teljesen kiszolgáltatottan feszengtem a székemen, és esküdni mertem volna rá, hogy a következő pillanatban bepisilek.

A blúzomat teljesen kinyitva rajtam hagyták, de a két cicim akkor már rég előtűnt belőle. Akkor lépett oda hozzám a másik fiú, és komótosan leemelte rólam a piros körömcipőt. Önkéntelenül hajlítgatni kezdtem a lábujjaimat, amiről később azt mondták, hogy ez volt bennem a legizgatóbb. Míg ez a másik fiú az oldalgombolós szoknyámat is bontogatni kezdte, az első belenyomta férfiasságát a számba. Eszméletlen furcsa volt az a szinte izzó húsdarab, ahogy ajkaim között keresi önző gyönyörét. A pisztolyt a halántékomhoz nyomták, de amúgy is tudtam, mi a dolgom. Szorgalmasan furulyázni kezdtem neki.

Már igencsak beizgult, mire a társa végzett a vetkőztetéssel. Bugyimat már egy rántással tépték le rólam, de kezemet hátrakötve hagyták. Az első fiú feljebb húzta a popsimat, és szétfeszítette a combjaimat, a másik pedig alámnyúlt, fölémállt és lassan belémnyomta a kemény szerszámot.

Itt őszintén sikoltottam föl, mert valóban nagyon fájt. Vérezni is kezdtem, de a kamerának pont erre volt szüksége. Életem első férfia erőteljes lökésekkel bizonyította, hogy mennyire sikerült felizgatnom őt, míg barátja mellbimbóimat kezdte harapdálni. Fájdalommal vegyes kéj kezdte borzongatni minden idegszálamat, de ebből csakhamar a kéj maradt csupán, főleg, miután cseréltek, és kiderült, hogy a másik fiúnak még erősebb férfiassága van, mint a társának.

Jaj, mmmmmmmh... el sem tudom mondani, hogy milyen magasságig repített ez a két valódi bika...